A Facebook társalapítója szerint a leggazdagabb 1%-ra kivetett adóból finanszírozható lenne az univerzális alapjövedelem

Az univerzális alapjövedelem ötlete a 18. század végi Angliáig nyúlik vissza, de a legtöbb ember már hallott róla, mert egyre többen fejezik ki az aggodalmukat amiatt, hogy az automatizálás tömeges munkanélküliséget okozhat. Számos alapjövedelem kísérleti program fut már ma is, hogy megvizsgálják, mennyire hatékony egy ilyen rendszer. A koncepció meglehetősen egyszerű: minden polgár feltétel nélküli összeget kap, függetlenül társadalmi-gazdasági és foglalkoztatási státuszától.

Az univerzális alapjövedelem program típusától függően a pénz havonta, évente, vagy átalányösszegben folyósítható. Szinte mindenkinek van valamilyen véleménye az alapjövedelmről, de a legnagyobb kérdés még mindig az, hogyan finanszírozható egy ilyen program?

Fb társ

A Facebook társalapítója, Chris Hughes szerint a megoldás meglehetősen egyszerű: az adózás. Egy közelmúltbeli nyilvános vita során azt javasolta, hogy adóztassák meg az amerikai társadalom leggazdagabbjait – a felső 1%-ot – 50 százalékkal. Nem egy modern Robin Hood. Valójában a jövedelmük felének elengedését a gazdagok nem fogják szó nélkül hagyni. (1)

Hughes úgy látja, hogy az alapjövedelem egy életképes megoldás a jövedelmi egyenlőtlenség problémájára. Egy 500 dolláros havi juttatás azoknak, akik évente kevesebb mint 50 000 dollárt keresnek, hosszú távon működőképes lehet. Ez elegendő ahhoz, hogy 90 millió embernek segítsen az Egyesült Államokban, hogy esélyt kapjon.

Mit szólnak ehhez a gazdagok?

Az alapjövedelemnek azonban vannak kritikusai, köztük Bill Gates és Mark Cuban milliárdos filantrópok. A finanszírozás kérdésén kívül az egyik érv, amelyet ezek a szkeptikusok felvetnek az alapjövedelemmel kapcsolatban az, hogy képes aláásni a társadalmat, mivel szerintük az embereknek elveszi a kedvét attól, hogy megpróbáljanak javítani az életükön. Hughes azonban nem így látja.

Tudjuk, hogy amikor az emberek szerény pénzösszegeket kapnak, okosan használják, a gyerekeik tovább járnak iskolába, az egészségügyi eredményeik javulnak, és boldogabbak,” – mondta Hughes. “Megvan a hatalmunk, hogy egyensúlyba hozzuk gazdasági rendszerünket, és mindenki számára több lehetőséget biztosítsunk, csak növelni kell a politikai akaratot.

Képtalálat a következőre: „Chris Hughes”

A jelenlegi alapjövedelem kísérleti programok Hughes álláspontját támasztják alá. Ahelyett, hogy csak elfogadnák az alapjövedelmet, a kísérleti programokban részt vevők azt mondták, hogy több idejük van arra, hogy munkát keressenek, és gondoskodjanak a saját életükről. Az alapjövedelem úgy működik, mint egy mankó, de a résztvevőket arra ösztönzi, hogy jobb életre törekedjenek. Talán nem meglepő módon a finnországi kísérlet azt is kimutatta, hogy csökkenti a stressz szintjét a résztvevők között.

Hughes nem az egyetlen, aki az alapjövedelm hangos szószólója. Valódi milliárdosok, a technológiai ipar nehézsúlyú szereplői és más szakértők, köztük a Facebook másik társalapítója, Mark Zuckerberg is úgy véli, hogy érdemes megvizsgálni az alapjövedelem ötletét. Ez különösen igaz az automatizálás miatt, és Elon Musk is úgy gondolja, hogy az univerzális alapjövedelem a tömeges munkanélküliség miatt szükséges lenne, mellyel Richard Branson repülőipari vállalkozó is egyetért.

Az alaszkai példa

Alaszkában már 35 éve létezik egy program, amelynek egy 61 milliárd dolláros, olajból származó forrása van. Jelenleg ez áll a legközelebb az univerzális alapjövedelem elgondolásához. A Chicago Harris School of Public Policy kutatói elemezték az alaszkai lakosoknak fizetett éves készpénz juttatás gazdasági hatását, ami a közelmúltban személyenként körülbelül 2000 dollár volt. (3)

A kutatók azt találták, hogy nem csak, hogy nem csökkent a foglalkoztatás, hanem a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma is jelentősen nőtt mintegy 17 százalékkal. És bár a teljes foglalkoztatottság a termelésben és az olajiparban csökkent, az építőiparban, az oktatásban és az egészségügyben továbbra is stabil maradt.

A kutatók egy februári, a Nemzeti Gazdaságkutató Hivatal által közzétett dokumentumban arra a következtetésre jutottak, hogy “Eredményeink azt sugallják, hogy az egyetemes és állandó pénzjuttatás nem csökkenti jelentősen a teljes foglalkoztatást“.

A további vizsgálatokból származó adatok meggyőzhetik azokat a kétkedőket, akik az univerzális alapjövedelem hatékonyságát kétségbe vonják. Legalább mindez megnyitja a vitát azzal kapcsolatban, hogy még akkor is, amikor az emberek a kormánytól kiegészítő jövedelmet kapnak, a munkával kapcsolatos véleményük nem változik meg drasztikusan. A tény azonban az, hogy az emberek több pénzt költenek, amivel valójában munkahelyeket teremtenek.

Az alaszkai program természetesen nem a legtökéletesebb példa az alapjövedelemre. Évente 2000 dollárt nem lehet komoly jövedelemnek tekinteni, még a részmunkaidős jövedelmet sem pótolhatja. Bár ez a tanulmány azt mutatja, hogy a foglalkoztatási tendenciák talán nem olyanok, mint ahogy azt egyesek előre jelezték. Nehéz pontosan tudni, hogy mire számíthatunk, mivel a nagyobb kifizetések miatt az emberek másképp reagálhatnak.

$ß cooler

Kedves Olvasónk!

Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a “Követed” gombra és pipáld ki a Megjelenités elsőként, hogy megjelenjünk a hírfolyamban.KATTINTS IDE!

Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod. Tovább olvasva tekintsd meg a bejegyzés alatti cikk ajánlót, hátha találsz ott is valamit, ami felkelti a figyelmed!

$ Lajkolj minket

Posted in Érdekes.