Az egykor kórházi vagyonőrként dolgozó író most végre kitálalt. Beleremeg az ország.

A magyar egészségügy tele van rengeteg elhallgatott történettel. Megdöbbentő, vérlázító, keserves esetek, melyeket legtöbbször inkább elnyomja magában aki tudja. Viszont ezek a történetek testesítik meg a rögvalóságot. Alex B. Sensal könyve kiteregeti a kórházi szennyest. A történetek döbbenetes őszintesége miatt álnévbe burkolózó író az egyik magyarországi kórház őreként dolgozott és amit ott tapasztalt, mindannyiunk csontjáig hatol.

Kórház

,Igen, szörnyű volt, de nem maga az esemény volt a legborzasztóbb, ami történt, sokkal inkább ami azután. Történt ugyanis, hogy vagy egy órával később kinyílt a műtőajtó és kilépett rajta két orvos, valamint egy néhány fős személyzet. A párbeszéd, amely ott, az ajtó előtt kezdődött, alaposan megváltoztatta addigi gondolatvilágomat. Így szólt:
— Oké. Akkor toljátok fel az intenzívre! Ja, és légyszi vigyetek zsákot, úgyis hullahopp lesz az éjjel.
— Baszd meg, k.rva jó voltam ma, igaz, három bordáját eltörtem.
— F.sznak foglalkozol vele, már halott volt, amikor idekerült.
— Ja, baszd meg, megint egy k.rva műhiba, már nem számolom őket.
— Ja, csóri Öreg a lábán jött be vizsgálatra, erre nem elcsíptek valami
eret benne?”

Ilyen és ehhez hasonló párbeszédek tarkítják az egykori kórházi vagyonőr részletes beszámolóját, a kórházban dolgozók és a betegek ottani élményeinek vérfagyasztó rögvalóságát elénk tárva. Az író az ott lehúzott évek óta teljesen máshogy tekint az egészségügyre mint korábban. Mint írja, ,,a gyomra felfordul az egésztől”. A magukra hagyott emberekért, a felületes ellátás miatt és az orvosoktól.

,,Amikor ezt a könyvet, megemlékezést írni kezdtem voltak, akik azt tanácsolták ne tegyem, mert biztosan lesz majd, aki megpróbálja belém fojtani a szót. Ekkor eszembe jutott egy idézet: «Ha harcolsz veszíthetsz, ha nem harcolsz veszítettél»”

Képtalálat a következőre: „Screenshot”

Az író, munkája révén mindent megtudhatott cenzúrázatlanul. Ezelőtt soha nem tudta volna elképzelni, hogy milyen döbbenetesen súlyos a helyzet. A könyvben beszámol a kórház élelmezési osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésről is, aki elmondja neki, hogy minden nap ,,kanalazni kell” a kórház felhalmozott adósságai miatt. Az író itt rákérdez, mi az a kanalazás.

,,Nem hallottad ezt még itt? Ez azt jelenti, hogy minden egyes nap úgy vakarjuk össze az élelmiszereket a betegek részére. Szar ügy, mondhatom. Rohadt adósságok!” – válaszolt az élelmezési osztály feje. Hozzáteszi: ,,nemrég végeztünk egy fejszámolást, közművek, beszállítók, apróságok, hárommilliárdig jutottunk. Csoda, hogy még működünk.”

Képtalálat a következőre: „JPEG”

„Nincs olyan rettegett tanú, sem olyan félelmetes vádló, mint a lelkiismeret, mely ott lakozik minden ember szívében”

A Sensal vezetéknéven író egykori kórházi dolgozó eleinte büszkén, tettvággyal telve öltötte magára szolgálati ruháját, soha nem gondolva akkor még arra, mennyire meg fogja változtatni a kórházi mindennapokhoz való közelség. Ahogy írja, akkor még ,,naív és elszánt volt”.

Az ott töltött idő miatt viszont sokszor csalódott szuperintelligensnek hitt emberekben, szembesült az ezernyi megoldhatatlan problémával amit a mai magyar egészségügy rejt és fájóan veszi tudomásul az eluralkodó egoizmust, a kegyetlen betegszipolyozó pénzhajhászást és a nemtörődömséget. Ugyanis ez lett úrrá a kórházon és ez falja fel a magyar egészségügyet.

Betegség

Kedves Olvasónk!

Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a “Követed” gombra és pipáld ki a Megjelenités elsőként, hogy megjelenjünk a hírfolyamban.KATTINTS IDE!

Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod. Tovább olvasva tekintsd meg a bejegyzés alatti cikk ajánlót, hátha találsz ott is valamit, ami felkelti a figyelmed!

$ Lajkolj minket

Posted in Felháboritó.